Epidurálissal szülnél? Így csökkentheted a nemkívánatos mellékhatásait!

Az életben bizony semmi sincs ingyen! Ez a mondás igaz a leghatékonyabb szülési fájdalomcsillapító módszerre, az epidurális érzéstelenítésre is, mert bizony annak vannak nemkívánatos mellékhatásai is. A legkomolyabb ilyen „mellkéhatás”, hogy epidurális érzéstelenítés mellet gyakrabban válik szükségessé a vákuumos szülésbefejezés, de még ezen kívül is vannak egyéb nemkívánatos hatásai is amik eltérő gyakorisággal jelentkeznek. Ebben a bejegyzésben megnézzük, hogy tudod jóllakatni a kecskét úgy, hogy megmaradjon a káposzta is – vagyis megnézzük, hogy milyen módszerekkel lehet csökkenteni az epidurális érzéstelenítés nemkívánatos mellékhatásait!

Mielőtt azonban belevágnánk a témánkba, azt szeretném leszögezni, hogy nem vagyok az epidurális érzéstelenítés ellenzője és nem áll szándékomban senkit sem lebeszélni erről! Mindenki maga tud felelősen dönteni a szüléséről: hogyan, hol és mi módon szeretne szülni és hogy mennyi fájdalmat szeretne vagy mennyi fájdalmat lenne képes tolerálni. Ráadásul valóban vannak olyan ritka esetek, amikor az EDA a hüvelyi szülés megmentője! Megváltás lehet például az epidurális egy rendkívül fájdalmas indított szülésnél, egy nagyon elhúzódó vajúdásnál illetve akkor is, amikor a fájdalomérzet miatt nem tudják elengedni magukat az édesanyák és emiatt akad meg a szülés… De mindenképpen fontos tudnod azt, hogy az epidurálisnak vannak mellékhatásai! Vannak olyan mellékhatások, amik minden esetben kéz a kézben járnak az EDA-val. Ilyen például az erős vérnyomás csökkentő hatás, ami miatt az epidurális szükséges velejárója az infúzió. Epidurális mellet gyakran előfordul, hogy a fájdalom „lekapcsolása” miatt visszaveszi az agyalapi mirigy a természetes oxitocin hormon termelését, ezért a vajúdás lelassul vagy megáll és valóban szükségessé válik a szintetikus oxitocin bevetése. Szerencsére ennél jóval ritkábban fordul elő, bár sokkal komolyabb következményekkel jár az, hogy az érzetek lekapcsolása miatt elhúzódik a kitolási szakasz és vákuummal vagy fogóval kell világra segíteni a babát.

Az első és legfontosabb tudnivaló azonban az, hogy ezek a nemkívánatos mellékhatások dózisfüggőek! Vagyis minél hosszabb ideig válik szükségessé az epidurális érzéstelenítés, annál gyakoribbak és annál súlyosabbak ezek a mellékhatások is! Vagyis egyáltalán nem mindegy, hogy csak a szülés utolsó egy-két órájában volt-e szükséges az epidurálisra vagy pedig már a vajúdás elejétől, akár 10-12 órán keresztül alkalmazák-e azt! Ebből már egyenesen kövekeztethetsz a legeleső, legkézenfekvőbb módszerre, amivel az EDA mellékhatását csökkentheted: próbáld meg minél később igénybe venni és tekints rá úgy, mint egy utolsó megoldás! Legyen tehát a virtuális kórházi tarisznyádban jónéhány fájdalomcsillapító módszer és ne csak az epidurális legyen az egyelen megoldásod a szüléssel járó fájdalom kezelésére! Gyakorold be már a szülés előtt a relaxácót és legyenek eszközeitek, amikkel segíthetsz majd magadon a vajúdás intenzív órái alatt!

És hogy mi a helyzet a nemkívánatos mellékhatásokkal, ha az epidurálist ha az oxit csak az utolsó órákra tartogatod, amikor már tényleg nem segít a többi módszer? Először is ebben az esetben egyáltalán nem törvényszerű, hogy szükséges a szintetikus oxitocin hormon, mert az összehúzódásoknak már valószínűleg erős lendülete van, amit nem vagy csak enyhén befolyásol az érzéstelenítés. Tehát az könnyen elképzelhető, hogy az összehúzódások közötti szünet picit nagyobb lesz, de akkor sem feltétlenül elengedhetetlen az oxitocinos fájás erősítés…Ráadásul, ha csak egy-két óráig volt szükség az epidurális érzéstelenítésre, akkor valószínűleg nem kaptál literszám infúziót, vagyis nem vagy annyira „felvizesedve”, sem Te, sem a kisbabád. Emiatt a kisbabád nem fog mérleg szerint „túl sokat” veszíteni a születési súlyából és nem lesz emiatt felesleges aggódás és stressz sem…

Na de térjünk rá az epidurális legkomolyabb kockázatára, amit bizony jobb elkerülni. Ez az eszközös befejezés, vagyis a vákuumos, ritkábban fogós szülés, ami bizony gyakrabban fordul elő epidurális mellett, mint anélkül. Ennek az oka abban rejlik, hogy az epidurális nemcsak a szülés fájdalmát tompítja, de elveszi, elveheti a nyomási kényszer érzetet is. Vezényszóra, belső késztetés nélkül viszont nem mindig igazán hatékony ez a folyamat – a kitolás elhúzódhat, a türelem elfogyhat, a baba kifáradhat – ami elég könnyen az eszközös befejezéshez vezethet.Tankönyv szerint a szülés második szakasza, a kitolási szakasz a teljes tágulástól a baba világrajöveteléig tart, de arról kevés szó esik, hogy a kitolási szakasznak is van egy passzív és egy aktív szakasza is – bár az előbbiről sajnos nem mindig vesznek tudomást kórházi környezetben. A passzív szakaszban a baba ereszkedését a méh munkája és a gravitáció segíti, de még nincs aktív anyai izommunka. Epidurális mellet az a legideálisabb, ha ezt a passzív szakaszt elnyújtják amennyire csak lehet és minél később kezdik el a „hivatalos” kitolási szakaszt, az irányított nyomással!

Az a tény tehát, hogy eljutottál a teljes tágulásig önmagában egyáltalán nem indok arra, hogy azonnal, teljes erőbedobással nyomni kezdj. Ha a baba is jól van és Te is jól vagy, akkor ehelyett inkább pihenjetek, még akkor is, ha valami kakilási kényszerhez hasonlatos érzeted lenne. Inkább hagyd, hogy dolgozzon a méhed, hiszen az epidurális érzéstelenítés az ezzel járó fájdalmat valószínűleg jelentősen vagy akár teljesen elvette már. Sajnos tény az is, hogy a legtöbb kórházban nem ez a gyakorlat – sem epidurális érzéstelenítéssel, sem anélkül – és ha az édesanya eljuttott a teljes tágulásig, akkor bizony megkezdődik a „nyomatás” vezényszóra. Ennek viszont gyakran az a következménye, hogy az édesanyák paradicsompiros arccal erőlködnek, a baba viszont nem vagy csak nagyon lassan ereszkedik, az édesanya elfárad, a baba pulzusa esik és bizony előkerül az olló, a vákuum vagy az anya hasába könyökölve igyekeznek kinyomni a babát.. Éppen emiatt nagyon fontos, hogy ha Te ezt szeretnéd elkerülni, akkor feltétlenül beszélj a kórházban az orvosokkal, szülésznőkkel, hogy mi az ő gyakorlatuk epidurálisos szülésnél és jelezd azt, hogy nálad teljes tágulásnál még várjanak – egészen addig, amíg a baba fejecskéje szinte domborítja a gátat és amikor már Te is nagyon érzed, hogy itt bizony nyomni kellene. Mikor lehet várni? Természetesen csak akkor, ha Te is és a kisbabád is jól van. És mikor nagyobb az esélye annak, hogy a kisbabád jól van? Akkor, ha a szülés magától indult be, ha sikerült elkerülni a burokrepesztést és a szintetikus oxitocint…És mikor nagyobb az esélye annak, hogy el tudod kerülni a szintetikus oxitocint epidurális érzéstelenítés mellett is? Akkor, amikor viszonylag későn válik szükségessé az epidurális! Tehát megint visszaköszön annak a fontossága, hogy amíg nem feltétlenül szükséges a fájdalom kezeléséhez az epidurális érzéstelenítés, addig inkább alternatív módszereket alkalmazzatok a szüléssel járó nagyon intenzív érzetek megszelidítéséhez!

Nagyon boldog babavárást és örömteli készülődést kívánok Neked!