Köldökzsinór elvágása: miért fontos, hogy mikor történik?

Amikor leendő szülőkkel arról beszélgetünk a szülésfelkészítő óráimon, hogy mi történik a kisbabával rögtön a megszületése után, a legtöbben rávágják azt, hogy elvágják a köldökzsinórt. A köldökzsinór elvágásának fontos szimbolikus jelentősége van: pontot tesz a megszületésre azzal, hogy megszűnik a fizikai kapcsolódás az anya testével. A szimbolikus jelentőségen túl azonban a köldökzsinór-kapcsolat megszűnésének nagyon is fontos gyakorlati jelentősége van – elsősorban a baba életkezdése szempontjából!

Először kicsit nézzük meg közelebbről a köldökzsinórt! Ebben a rugalmas, régi telefonzsinórhoz hasonló színes tekercsben egy kocsonyás anyagba ágyazva középen fut egy vastag véna. A vénában oxigén és tápanyagdús vér áramlik a méhlepényből a baba felé. Ezt a vénát körbefonja két vékonyabb artéria, amikben a vér áramlása pont ellentétes. Az artériékban szén-dioxidban és hulladék-anyagokban gazdag vér áramlik a kisbabából a méhlepénybe. Az erek a méhlepény baba felőli „tányérjában”futva szerteágaznak és mint egy sokszorosan elágazó ujjacska, belenyúlnak a méhlepény belső – az anya és a baba „tányérai” közötti – részébe, ahol megtörténik az anyagcsere. A kisbaba méhen belüli vérkeringése tehát teljesen más, mint a mi keringésünk: nálunk a kis vérkörben a tüdőn keresztül történik meg a gázcsere, a nagyvérkör pedig a testet látja el vérrel. Amikor a kisbaba világrajön, a méhlepény felső részében – a baba „tányérjában”- a teljes vérmennyiségének körülbelül az egy harmada található. A megszületés utáni pillanatban a baba életében először levegőt vesz (általában felsír) és bekapcsol a kis vérkör, hogy ettől a pillanattól kezdve a gázcsere a tüdőn keresztül történjen meg! Amíg azonban a baba a köldökzsinóron keresztül kapcsolatban marad a méhlepénnyel és amíg a méhlepény nem lökődik le,  addig a baba a köldökzsinóron kersztül is kap még oxigéndús vért! Ha nem vágják el azonnal, akkor a születés utáni percekben a méhlepényben maradt oxigéndús magzati vér a köldökzsinóron keresztül visszaáramlik a kisbaba testébe! Ez a visszaáramlás szemmel is jól látható, ugyanis amíg ez a folyamat tart, addig a köldökzsinór lüktet. A pulzálás megszűnte után a köldökzsinór kiféhéredik és megkeményedik, mert a benne található zselés anyag (Wharton kocsonya) a levegővel érintkezve megszilárdul.

Ha tehát a köldökzsinórt a megszületés utáni pillanatban azonnal elvágják, akkor a kisbaba vérének körülbelül egy harmada a méhlepényben marad, tehát vérszegényen kezdi az életét! Ráadásul, mivel a másodlagos oxigénforrást kiiktatják azzal, hogy a köldökzsinórt átvágják, a babának teljes mértékben a saját tüdejére és a saját légzésére kell  hagyatkoznia, hogy elegendő oxigénhez jusson!

Charles Darwin nagypapája, aki orvos volt, már 1801-ben azt hangoztatta, hogy nagyon rossz az újszülötteknek, ha a köldökzsinórt azonnal elvágják, mert gyengébb lesz a baba azáltal, hogy a saját vére a méhlepényben marad.  Ennek ellenére hosszú évtizedekig – ha nem évszázadokig – élt az a gyakorlat, hogy a köldökzsinórt a születés utáni pillanatban, szinte azonnal elkötik és sajnos a világ sok országában még a mai napig ezt a módszert követik a kórházakban.

Hogy miért? Egy tévhit miatt. Azt gondolták, hogy a méhlepényben lévő vér „felesleges”, többlet-vér és ha visszaáramlik a kisbaba testébe, akkor sárgaságot okoz. Az i-betűre természetesen a tudomány tette  fel a pontot: 2013-ban publikáltak a Cochrane adatbázisban egy átfogó, korábbi kutatásokat összegző nagyon jó minőségű meta analízist erről a témáról. A kutatás megállapítása az volt, hogy ha várnak a köldökzsinór elvágásával, amíg az pulzál, akkor az újszülöttek átlagos születési súlya magasabb (ez elég logikus, hiszen a vér a méhlepényből a baba testébe megy), magasabb a vérük hemoglobin szintje – oxigénszállító képessége-  az életük első két napján és ami a legfontosabb:  az első fél évben feleannyi kisbaba szenved vashiánytól illetve vérszegénységtől összehasonlítva azokkal a babákkal, akiknél a születés pillanatában vágták el a köldökzsinórt. Az egyetlen negatív hatás az volt, hogy késleltetett köldökzsinór elvágásnál valamivel több olyan esetet jegyeztek fel, amikor a kisbabákat sárgaság miatt kék fény terápiával kellett kezelni. A kutatás végkövetkeztetése azonban az volt, hogy a késleltetett köldökzsinór ellátásnak egyértelműen több előnye van, mint hátránya, ezért ennek a módszernek a széleskörű bevezetését javasolták.

Ezzel a kutatással összhangban frisseítették az Egészségügyi Világszervezet vonatkozó ajánlását is. Ez a dokumentum azt javasolja, hogy minden újszülöttnél – koraszülötteknél is!-  várjanak legalább egy percet a köldökzsinór elvágásával, és az azonnali köldökzsinór ellátást csak abban az esetben javasolják, ha valamilyen technikai okból a babát olyan ellátásban (újraélesztés, lélegzés-támogatás, stb) kell részesíteni, ami nem megoldható az anya közvetlen közelében. A magyar szakmai iránymutatások teljesen összhangban vannak ezzel az ajánlással és szintén a késleltetett köldökzsinór ellátást javasolják.

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlásában az egy percen túli köldökzsinór ellátás már késleltetett ellátásnak minősül, de jogos a kérdés, hogy mennyi az annyi, amennyit célszerű várni normál körülmények között a köldökzsinór elvágásával? Pontos választ erre nehéz adni, mivel a köldökzsinór pulzálási ideje is változó! Legtöbb esetben ez egy-két percen belül valóban megszűnik, de néha az is előfordul, hogy fél órával a szülés után is van még enyhe pulzálás. A kórházak és az orvosok gyakorlata is változó, ezért ha Te azt szeretnéd, hogy az elkötéssel várják meg amíg a köldökzsinór lüktetése teljesen megszűnik, akkor ezt feltétlenül jelezd az orvosodnak és a szülésznődnek. Egészséges szülésnél ennek semmiféle egészségügyi kockázata nincs!

Milyen esetekben fordul elő, hogy a köldökzsinórt mégiscsak hamarabb elvágják? Tipikusan jellemző a korai köldökzsinór ellátás a császáros szüléséknél és akkor, ha valamilyen egészségügyi probléma merül fel a babánál. Ilyenkor a korai elvágás indoka az, hogy minél hamarabb megfelelő ellátásban tudják részesíteni az újszülöttet. Ez elsőre elég logikusnak hangzik, de ha jobban belegondolsz, ez nagyon abszurd! Hiszen abban a pillanatban, hogy elvágják a köldökzsinórt, babának a saját tüdejére és a saját keringésére kell hagyatkoznia 100%-ban, hogy elegendő oxigénhez jusson, holott a köldökzsinórból még kapna oxigéndús vért! Tehát éppen a problémás babákat állítják ezáltal nagyobb feladat elé azzal, hogy a köldökzsinór elkötésével kiiktatják a másodlagos oxigénforrást! Akkor is egy picit hamarabb vágják el a köldökzsinórt, ha valamilyen tényező miatt az anyánál a fokozott szülés utáni vérzés kockázata fennáll. Ilyenkor a lepényi szakaszt aktívan menedzselik, ami azt jelenti,hogy a szülés után az anya rögtön oxitocin injekciót kap, hogy a méh összehúzódjon és a köldökzsinór enyhe húzásával segítik a méhlepény megszületését. Hacsak nem nagyon kritikus a helyzet, magyar kórházakban általában azért még ekkor is legalább egy percet szoktak várni azért, hogy a baba legalább a méhlepényben lévő vér egy részét visszakaphassa.

A kutatások a késleltetett köldökzsinór ellátás kapcsán egyetlen negatív hatást említenek: a sárgaság magasabb kockázatát. Ha belegondolsz ez teljesen logikus, hiszen a sárgaságot a vérben felszaporodó bilirubin okozza, mivel a máj nem tud megbirkózni a vörösvértestek lebontásával. És természetesen minél több vér van, annál több a vörösvértest is és annál több dolga lesz a májnak! Ezzel kapcsolatban viszont van két nagyon jó hír! Az első az, hogy a sárgaság általában nem egy komoly probléma, kékfény-terápiával hatékonyan és könnyen kezelhető és ez az eszköz minden szülészeten  rendelkezésre áll. A második jó hír a sárgasággal kapcsolatban pedig még fontosabb: a Te kezedben van az eszköz arra, hogy a besárgulás veszélyét minél inkább lecsökkentsd!  Ez az eszköz pedig nem más, mint a minél gyakoribb szoptatás a szülés utáni első napokban! A melleid ilyenkor még csak előtejet (kolosztrum) termelnek, ami icipici mennyéségben termelődik, de pont annyi van belőle, amennyi az újszülött kisbabád icipici gyomrába kell majd. A kolosztrum egyik csodálatos tulajdonsága, hogy erősen hashajtó hatású. Ezért ha a kisbabád gyakran hozzájut ehhez a csodálatos anyaghoz, akkor ezzel segíted abban, hogy megszabaduljon az első kakijától, a magzatszuroktól vagy más néven a mekóniumtól. Ez az első kaki ugyanis azért olyan fekete, mert rengeteg biliribint tartalmaz! A bilirubin pedig a magzati életében lebontott vörösvérsejtek mellékterméke, ami a kakiban gyűlt össze. Viszont ha a baba nem tud időben megszabadulni ettől a kenőcsszerű magzatszuroktól, akkor a benne lévő bilirubin felszívódik a bélcsatornájából és ismét a vérkerinkésébe kerül, ami méginkább megterheli a májat! Tehát ezért is nagyon fontos, hogy a születés után minél többször tedd mellre a kisbabádat és hogy hozzájusson ehhez a szinte láthatatlan mennyiségű csodálatos anyaghoz, ami az előtej. Extra bónusz, hogy a gyakori mellretétellel Te is és a kisbabád is egyre profibbak lesztek a szoptatásban és még a tejbelövellés intenzív érzetét is csökkenteni tudod!

Amikor a magyarországi kórházi szülészeti ellátásról beszélek, sajnos nagyon kevés olyan téma van, amire azt mondhatnám, hogy bizony nálunk ezt klasszul csinálják és jobban, mint sok más fejlett országban. A köldökzsinór ellátás viszont egyértelműen egy ilyen téma! Manapság már a legtöbb magyar kórházban hüvelyi szülésnél legalább egy-öt percet várnak a megszületés után a köldökzsinór elkötésével, így a kisbabák legalább a méhlepényben lévő vér nagyobbik részéhez biztosan hozzájutnak. Ugyanez egyáltalán nem mondható el nagyon sok Nyugat-Európai ország gyakorlatáról  és nem ez jellemzi az Amerikai Egyesült Államok szülészeteit sem! Egy Amerikában végzett felmérés azt állapította meg, hogy kórházi szüléseknél átlagosan a születés után 17 másodperccel vágják el a köldökzsinórt! Úgyhogy ha esetleg külföldön fog születni a kisbabád, egyáltalán ne vedd készpénznek azt, hogy várni fognak a köldökzsinór elkötésével! Viszont ha Neked az fontos szempont, hogy a köldökzsinórt ne azonnal, vagy ne egy-két perccel a születés után vágják el, akkor feltétlenül jelezd a szülési tervedben, hogy ezt csak a köldökzsinór pulzálásának megszűnése után tegyék – akár külföldön, akár itthon fog születni a kisbabád!